A forint stabilan kezdte a csütörtöki kereskedést, napközben azonban a nemzetközi hangulat és az amerikai munkaerőpiaci adatok előtti pozicionálás is gyengülésbe fordították az árfolyamot. A globális devizapiacokon az amerikai–iráni tárgyalások, az olajár alakulása, valamint a japán és az amerikai jegybank várható kamatlépései kerülhetnek a figyelem középpontjába. Kedvezőtlenebb ipari és kiskereskedelmi KSH-adatokkal indult a nap, a hazai fizetőeszköznél emellett a Duna vízállása és az energiaellátás helyzetéről érkező hírek is nagyobb kilengéseket okozhatnak. A magyar államkötvények után viszont még mindig kapkodnak a piacokon.
A “Portfólió-ajánlók” sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írása olvasható.
A “Portfólió-ajánlók” sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írása olvasható.
A “Portfólió-ajánlók” sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írása olvasható.
Japán feltehetően mintegy 53 milliárd dollár értékben avatkozott be a devizapiacon a jen erősítése érdekében – derül ki a Bloomberg jegybanki adatokon alapuló elemzéséből. Az összeg a valaha volt legnagyobb egynapos japán devizapiaci intervenció lehetett.
A “Portfólió-ajánlók” sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írása olvasható.
A “Portfólió-ajánlók” sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írása olvasható.
Az év tőzsdei sztorija egy hedge fund látványos összeomlásáról szól, a középpontban Leopold Aschenbrenner áll, aki korábban az OpenAI kutatója volt, és az AI egyik legismertebb szószólójaként vált ismertté. Miután elhagyta a céget, saját befektetési alapot indított arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hosszú éveken át óriási nyertese lesz a chipgyártóknak, az adatközpontokat kiszolgáló vállalatoknak és az infrastruktúrát építő cégeknek. Az alap rövid idő alatt hatalmasra nőtt, elképesztő hozamot termelt, de a masszív tőkeáttétel miatt nem élte túl a mesterséges intelligencia részvények elmúlt hetekben látott esését. A kényszereladások összeomláshoz vezettek, a portfólióban lévő tőzsdei részvények nagy részét a Citadel vette át. Ez az ügylet már most az idei év egyik legnagyobb hedge fund sztorija, és sokak szerint fordulópont is lehet az AI részvények körüli történetben.
A vártnál jóval erősebb negyedéves eredményeket tett közzé a Microsoft, amire történelmi emelkedéssel reagált a piac. A vállalat felhőüzletága tovább gyorsult, először lépte át a 100 milliárd dolláros éves árbevételt, miközben a cég továbbra is rekordközeli összegeket fordít új adatközpontok kiépítésére.