A forint stabilan kezdte a csütörtöki kereskedést, napközben azonban a nemzetközi hangulat és az amerikai munkaerőpiaci adatok előtti pozicionálás is gyengülésbe fordították az árfolyamot. A globális devizapiacokon az amerikai–iráni tárgyalások, az olajár alakulása, valamint a japán és az amerikai jegybank várható kamatlépései kerülhetnek a figyelem középpontjába. Kedvezőtlenebb ipari és kiskereskedelmi KSH-adatokkal indult a nap, a hazai fizetőeszköznél emellett a Duna vízállása és az energiaellátás helyzetéről érkező hírek is nagyobb kilengéseket okozhatnak. A magyar államkötvények után viszont még mindig kapkodnak a piacokon.
Nyilvánosan is megjelentek az Államadósság Kezelő Központ honlapján a 2024-ben felvett, 1 milliárd eurós kínai hitel legfontosabb pénzügyi adatai, amelyeket az állam korábban hosszú ideig titkolt. A három kínai banktól felvett hitelt 2024 áprilisában hívták le, kamata jelenleg évi 3,916 százalék, a tőkét és a kamatokat pedig 2027 áprilisában, lejáratkor kell egyösszegben visszafizetni. A hitelfelvétel célja a költségvetés csúcstechnológiai, infrastrukturális és energetikai kiadásainak finanszírozása volt.
A legkedvezőbb konstrukció megtalálása nagyban függ az igazolt jövedelemtől, a hitelösszegtől, a fedezetül szolgáló ingatlan értékétől és a vállalt banki feltételektől is.
Júliusban közel 5 százalékkal emelkedett a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX, amely 146 688 ponton zárta a hónapot. Az azonnali részvénypiac forgalma 491,6 milliárd forintot tett ki, a kereskedést továbbra is az OTP, a MOL és a Richter papírjai uralták, miközben a befektetési szolgáltatók rangsorát ismét a WOOD & Company vezette - derül ki a Budapesti Értéktőzsde közleményéből.
Fontos hangsúlyozni, hogy a már meglévő, korábban folyósított kölcsönöket nem érinti a változás, azoknál megmarad a szerződésben rögzített kamat és törlesztőrészlet.